Helyben elkészíthető oltóanyag fejlesztésén dolgoznak amerikai kutatók

(MTI) – Igény szerint, a felhasználás helyszínén és bonyolult eszközök nélkül elkészíthet? oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak amerikai kutatók. A nanorészecskék felhasználásával készül? új típusú vakcinát egereken már sikeresen tesztelték.

vilag    Az oltóanyagokat jelenleg egy-egy központi helyen, nagy mennyiségben gyártják, általában távol a felhasználás helyét?l. Szállításuk és h?tésük meglehet?sen drága, és min?ségmeg?rzési idejük is rövid. Ezeket a problémákat akarják kiküszöbölni azzal az új típusú vakcinával, amelyen a Washingtoni Egyetem kutatói dolgoznak. Az egyetem honlapján közzétett cikk szerint a tudósok azt remélik, hogy az új technológia segítségével a jöv?ben olcsón és könnyen állíthatnak el? oltóanyagokat, ott és akkor, ahol és amikor szükség van rá.
„Nagyon izgalmas technológiáról van szó, mert lehet?vé teszi, hogy helyben készítsünk vakcinát. Például ha egy terepen dolgozó orvos egy járvány kezdeteit észleli, azonnal elkészítheti a szükséges oltóanyagot, és beolthatja az egész érintett populációt, megel?zve a járvány terjedését” – érzékeltette a kutatás jelent?ségét Francois Baneyx, az egyetem professzora, a Nanomedicine cím? szaklapban megjelent tanulmány vezet? szerz?je.
Egy átlagos oltóanyagban legyengített kórokozókat vagy a mikrobák és vírusok felületén található fehérjéket juttatnak be a szervezetbe. A seattle-i egyetem kutatócsoportja az egerekbe nanorészecskéket fecskendezett – el?állításukhoz egy olyan mesterséges fehérjét használtak fel, amely utánozza a fert?zés hatását és köt?dik a kalcium-fosztfáthoz. Nyolc hónap után a betegséggel megfert?zött egerek a szervezet védekezésében használt T-sejtekb?l háromszor annyit termelt, mint azok az egerek, amelyek csak a fehérjét kapták meg kalcium-foszfát nanorészecskék nélkül, bizonyítva a hosszú távú immunhatást.
  A nanorészecskék a fehérjét a nyirokcsomókba szállítják, ahol nagyobb esély van arra, hogy összetalálkozzanak az er?s immunválasz kiváltásához szükséges dendritikus sejtekkel, amelyekb?l a b?rben és az izmokban csak kevés van.
Egy vakcina el?állításához a géntechnológiával létrehozott, a kórokozók felszínén található fehérjéken alapuló mesterséges fehérjéket dehidratálnák vagy liofilizálnák, majd vízzel, kalciummal és foszfáttal kevernék össze – mondta Baneyx, hozzátéve, hogy az új technológia különösen vírusfert?zések ellen lehet hatásos.
 Figyelmeztetett azonban arra, hogy egyel?re még csak egerek esetében bizonyították a hatékonyságát, az emberi oltóanyagok kifejlesztése még nem kezd?dött meg.
    A technológia hatékony lehet a fejl?d? országok népességének beoltásában, különösen olyan helyeken, ahol sz?kösek a források. Csökkentené a költségeket, hogy nem kell h?tésr?l gondoskodni, és a vakcinát alapvet? eszközökkel, a szükséges számban lehetne el?állítani. Az oltóanyagot ráadásul eldobható tapaszok segítségével is be lehetne juttatni a szervezetbe, így csökkenthet? volna a felhasznált injekciós t?k száma, és annyi képzett személyzetre sem lenne szükség, mint manapság.