Nicolae Ceauşescu 1966 októberében látogatott először Gyulafehérvárra. Ez volt az egyetlen látogatás, amikor a kommunista diktátor a várban lévő két katedrálisba is bement. A küldöttségnek tagja volt Alexandru Drăghici, a Securitate rettegett vezetője, Paul Niculescu-Mizil, Manea Mănescu és Ilie Verdeţ is. Nicolae Ceauşescu 1966-ban egy jelentős méretű hivatalos küldöttség élén állt, mely bement úgy az ortodox katedrálisba, mint ahogy a római katolikusba is, ahol a két gyulafehérvári püspök, Emilian Birdaş és Márton Áron fogadta. Később az ilyenfajta létesítmények eltűntek a hivatalos napirendről. Ugyanakkor meglátogatta az Egyesülés termét is, ahol döntést hozott a siralmas állapotban lévő műemlék felújításáról.
Nicolae Ceausescu gépkocsival áthalad a vár I. kapuján (Fotó: Adevarul)
1968-ban Ion Iliescuval
A diktátor második, 1968. novemberi gyulafehérvári látogatását is visszafogottság jellemeztek. Még nem jelent meg a személyi kultusz. A látogatás a Nagy Egyesülés 50. évfordulója alkalmából történt.
„A küldöttség tagjai között volt a fiatal Ion Iliescu is, aki akkoriban a Román Kommunista Párt (PCR) Központi Bizottsága propaganda főosztályának volt a főnöke. Az egész küldöttség vonattal érkezett. Gyulafehérváron leleplezték Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) lovas szobrát és felavatták az Egyesülés és a Babilon termeket, mindkettő az Egyesülés Múzeuma néhány részlegének adva helyt”, jelentette ki Liviu Zgârciu történész az Egyesülés Múzeumától.
Nicolae Ceauşescu 1975. május 28-án, amikor először kísérte el Gyulafehérvárra a felesége, Elena, a román fejedelemségek első, Vitéz Mihály által végrehajtott politikai egyesülésének 375. évfordulója és a város hivatalos említésének kétezredik alkalmából szervezett ünnepségeken vett rész. A grandiózus gyűlés a Horea, Cloşca és Crişan obeliszkje és a vár III. kapuja előtt felállított tribün előtt zajlott. A kommunista rendezvényt a megye PCR-s első titkára, George Homoştean beszéde nyitotta meg.
A diktátor „fontosabb” VI. Károlynál
„VI. Károly császárnak a vár III. kapuján álló lovas szobrát a «szeretett vezér» óriási képével takarták el. A szegény császár nem állhatott a «nép legszeretettebb fia» felett”, mondta Liviu Zgârciu. Ugyanakkor a néhai Amza Pelleat, aki alig négy évvel korábban emlékezetes szerepet játszott a Mihai Viteazul című filmben, odahozták, hogy ő képviselje a munténiai fejedelmet. A színész jelenléte egy csomó gondot okozott egy „fejedelem” és a „Kárpátok géniusza” közötti hipotetikus párbeszédet illetően. Végül az egészet úgy oldották meg, hogy „Vitéz Mihály”-t távol tartották az elnöktől.
(Fotó: Adevarul) (A kép felső részén látható a letakart szobor – E-RS)
(Fotó: Adevarul)
A diktátor 1984 nyarán látogatott utoljára Gyulafehérvárra, egy olyan időszakban, amikor a Nicolae Ceauşescu dicsőítésére a nomenklaturisták és a pártaktivisták elitje által szervezett rendezvények pompája egyértelműen elütött az egyszerű románok életszínvonalától. Az elnöki helikopter a kudzsiri stadionban szállt le, ahol egy óriási felirat fogadta: „Ceauşescu fiu iubit – La noi bine aţi venit” („Ceauşescu szeretett fiú – Legyen nálunk üdvözölve” – E-RS). A sors iróniája, hogy öt évvel később, 1989-ben Fehér megyében először Kudzsiron robbant ki a forradalom.
(Fotó: Adevarul)
Kudzsiron Gheorghe Hurbean, a megye PCR-s első titkára fogadta Ceauşescut, Gyulafehérváron pedig Viorel Purdea, a város akkori polgármestere. Munkalátogatás volt, melynek során „értékes útmutatásokat” adott arra, hogy miként kell Gyulafehérvárt fejleszteni.
(Fotó: Adevarul)
(Fotó: Adevarul)
Dorin TImonea
adevarul.ro, 2013. március 23., 10:44
Vizitele lui Nicolae Ceauşescu în Alba: de la decenţa din 1966, la cultul personalităţii în 1984
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.